Anett balhéi :Egyszer nyelvtan órán ültünk és átismételtük a névszói igeneveket!Babus okoskodott.hogy vannak olyan névszói igenevek is ,amelyek becsapósak(pl .zokni póni)Erre Brigi mondta hogy póni.Mire Babus igy szólt: -Tényleg Puni!! Hopp...Babusnak egy szaktanárii Ma is azt emlegetii hogy bezzeg Petijék a faszé meg a bazd meg beszólásokéé nem kapnak beirást ő bezzeg már a puniért az kapott:):)
Másik...
Egy szép tavaszi délelőttön kint volt tesi óránk.Éppen távolt ugrottunk és Brigivel makkot dobtunk el meg homokot mikor elugrotunk (nagyon mókás volt)És ezért joól le is szidtak minket.Utánna Babus a távolugrással szerencsétlenkedett mert nem huzta eléggé fel a lábát és ezért drága imádott tesitanárunk(ATtila báá)cseszegette őt.Babus ezt megelégelte és bemutatott neki :) mikor háttal volt de .. pont abban a pillanatban megfordult és meglátta:S Aztán cegény Babikának még a haját is leorditotta Attila bá és szembesitette a tényekkel hogy ő csak egy béna kislány..és ez a történet is egy figyelmeztetéssel végződött:)...
Peti balhéi: Egyszer osztálytársunk fejére olyat vágott övvel hogy szétnyíilt a tarkója utánna bevert neki eggyetés 8 napig nem látott a szemijére :) az annya ezek után fel akarta jelentenii Petit:)
Az egyik legnagyobb balhé az iskola történetében…(Brigi Fanni Kisati Erik Misell balhéja):
Egy szép, júniusi délutánon történt, amikor éppen egy barátnőmmel (becses neve Jónás Ramóna, akkor még egy osztályba járt velünk) sétáltam az utcán a gatyarohasztó melegben. Egyszer csak látjuk, hogy valaki lélekszakadva rohan a járdán, egyenesen felénk. Idővel, ahogy közeledett, már azt is ki tudtuk venni, hogy ki rohangál itt ilyen eszeveszettül. Fanni volt az.
Miután közvetlenül mellénk ért, aggodalmas képet vágott, és sírós hangon panaszolni kezdte:
- Jaj, lányok! Nagyon nagy hülyeséget csináltunk!
- Hát, ez nem nagy újdonság…
- De ez most tényleg komoly!- sápítozott, miközben leült a panelház lépcsőjére.
Ramónával mellé telepedtünk és szörnyülködve hallgattuk a történetet.
- Szóval az úgy volt, hogy Brigi, Kisati, , Erik meg én felmentünk a dombra…
- Várj!- Ramóna közbevágott- Erik is ott volt? Az a kis szótlan törpe?!
- Igen, de hagyd, hogy elmondjam, különben sose érek a végére!- szavait most már feszült csend követte- Tehát ott voltunk, amikor Kisati és Brigi elkeztek gyujtogatnni de el is oltoták a keletkezett tüzet de Fanni meg Erik viszont nem igy a Kisati meg Brigi kisebb tüze öszejött Fanniék nagyobb tüzével .Először még vicces volt, meg minden. De aztán hatalmas tűz lett. Képzelhetitek… A száraz fű pillanatok alatt meggyulladt, mi meg teljesen beijedtünk!
- A beszarás-jelző villogott, mi?- kacagott Ramóna.
- Az biztos! Azután felrohantunk ahhoz a régi, öreg házhoz.(halálházhoz) Tudjátok a dombtetőn, a csillagvizsgálónál- csak azután folytatta, miután mindketten bólintottunk- Ott találkoztunk Misellel. (Róla azt kell tudni, hogy nagy franc a csaj, ő is régi osztálytárs.) És… Nyársalni kezdtünk…
- Eldobom az agyam!- kiáltottam fel- Azok után, ti még képesek voltatok tüzet gyújtani, és… Várjunk csak! Mit nyársaltatok?
- Misellnél volt kaja. Azt mind megettük! Miután már elég idő eltelt, úgy gondoltuk, hogy visszajövünk, megnézni a… dolgokat- Fanni ennél a résznél elvörösödött.
- És ha jól hallottam, ti még a tűzoltókat se hívtátok ki! Egyáltalán, nem is szóltatok senkinek! Hát nem mondtad rosszul! Ez tényleg akkora hülyeség, aminél nagyobbat nehezen lehet csinálni!- végül kifogytam a szuszból, és mielőtt még folytathattam volna, Fanni megszólalt.
- Tudom, de most nagyon nagy bajban vagyunk! Amikor visszajöttünk, láttuk, hogy a fél domboldal le van égve. De akkor már nem lángolt, amikor visszamentünk. Valaki eloltotta a tüzet.
- Még az a szerencsétek!- szólalt meg vigyorogva Ramóna. Fel nem foghattam, hogy képes az ilyesmit viccként kezelni. Fanni egész beszéde alatt folyamatosan vihogott, és kacarászott.
- De most jön a legrosszabb!- állt fel Fanni a lépcsőről- Valamikor haza is kell mennem. Ma még biztonságban vagyok, de nem sokáig tart, amíg valamelyik okos fiúnak, vagy netalán Briginek eljár a szája!
Miután jól leteremtettük a felelősségérzetüket illetőleg, elviharzott, és ketten maradtunk Ramónával.
- Megnézzük a nagy művet?- kérdezte mohó kíváncsisággal.
- Na, nézzük…
És néztük.
A domb a lakótelep szélén volt, így hamar odaértünk. Már messziről feltűnően sötétlett az égett, elszenesedett mező… (JA és aztán kiderült hogy másnap jöttek a tűzoltók hozzánk csak az a szerencsén hogy nem volt aznap épp valami értekezlet miatt sulee J)
Kisati egyik híres-hírhedt mondása:
Egy a szokásosnál is unalmasabb földrajzórán történt, amikor is Kisati egyszer csak elvetemülten felkiáltott:
- Tanárnő! Azonnal adja vissza a sapkámat!
A pedagógus megeresztett egy lenéző pillantást Kisati felé, majd megjegyezte:
- Nem vagyok olyan gyerekes, amilyennek gondolsz, vagy szeretnél. Nem nyúltam a sapkádhoz!
- Azonnal adja ide tanárnő, vagy beépítem a domborzati térképbe!...
(A földrajz tanárnő háta mögött függő Európa-térképre célzott ekkor, és vad dühében valószínűleg komolyan is gondolta. Ám fél perccel később a sapka meglett, mégpedig a tanári asztalon volt. Csak azért nem látta senki, mert egy kendő volt rajta…)Mikor Kisati meglelte a sapiját az egész osztály a tanárnővel nagy vihogásba kezdett …És még mai napig azt a joó kis beszólását emlegeik/emlegetjük J
|